A kategóriára az MNB által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek jelentkezését várjuk.

A pályázók bármely társadalmi témával és üggyel nevezhetnek: a kiírás nem tartalmaz kikötést a témát illetően. Fontos azonban, hogy átfogó társadalmi felelősségvállalási stratégia helyett konkrét társadalmi téma vagy ügy megszólítására irányuló, megvalósult kezdeményezéssel pályázzanak. A projekteknek magyarországi célközönséget kell megcélozniuk, és Magyarországon kell kifejteniük hatásukat.

Olyan kezdeményezéseket díjazunk, amelyek hatékonyságuk mellett figyelembe veszik a választott téma sajátosságait, nehézségeit és problémáit. Fontos, hogy ezek a projektek hosszútávon is hatással legyenek a társadalomra.

  1. A kezdeményezés társadalmi hatása – a díj odaítélésének legfontosabb szempontja.
    Az alábbi rész-szempontok kiemelten fontosak, így a pályázat benyújtója mindenképp térjen ki rájuk pályázati anyagában:
    1. Hogyan javult a kezdeményezés célcsoportjának élete a kezdeményezés hatására?
    2. Elért-e a kezdeményezés életminőségbeli változást a célcsoportnál, vagy elindította-e az ahhoz vezető utat? Ha igen, miként?
    3. Hozott-e a kezdeményezés attitűd változást a célcsoportnál, és ha igen, milyet és milyen módon?
    4. Kapcsolódnak-e teljesítmény indikátorok és mérőszámok a kezdeményezéshez? Ha igen, melyek, és azok milyen értéket értek el?
      Tudja-e bármilyen egyéb módon mérni a kezdeményezés hatását, és ha igen, részletesen mutassa be.
    5. Be tudja-e mutatni a kezdeményezés költségeinek struktúráját, megnevezve a fő költség elemeket, és ismerve ezen költség elemek abszolút értékeit és/vagy egymáshoz viszonyított arányát? Be tudja-e mutatni, hány egységnyi (forintnyi) befektetés hány egységnyi hatáshoz járult hozzá?
    6. Történt-e előzetes igény felmérés, és ha igen, annak mik voltak az eredményei? Hogyan építkezett a kezdeményezés stratégiája ezekből az eredményekből?
  2. A kezdeményezés beillesztése a cég társadalmi felelősségvállalási politikájába, üzleti stratégiájába, fő tevékenységébe és értékeibe.
    Az alábbi tényezők különösen fontosak:
    1. Hosszútávúság – a díj odaítélésekor előnyt élveznek azok a kezdeményezések, amelyek nem csak egyszeri alkalommal, impulzus-szerűen szólítanak meg egy társadalmi témát, hanem hosszú távon képesek pozitívan befolyásolni a célcsoport életkörülményeit.
    2. Fenntarthatóság – előnyt élveznek továbbá azok a kezdeményezések, amelyek hatása tartós, pozitív változást képes kifejteni azokkal szemben, amik nem járulnak hozzá az alapul fekvő társadalmi probléma leküzdéséhez és csak a „tünetet” kezelik, de a „betegséget” nem.
      Emellett fontos, hogy a cég szempontjából, valamint az erőforrások felhasználása szempontjából is fenntartható legyen a kezdeményezés.
    3. A pályázó mutassa be, mik a jövőbeni tervek, a következő lépések, és hogyan viszi tovább a kezdeményezést vagy a társadalmi probléma kezelését.
  3. Belső és külső stakeholderek (munkatársak, partnerek, ügyfelek, szakemberek) bemutatása, bevonásának módja.
    1. Bevont-e pályázó olyan civil szervezetet vagy egyéb szakmai szervezetet vagy szakembert, aki ismeri és foglalkozik a célcsoporttal és/vagy a társadalmi problémával? Ha igen, kiket és milyen módon?
    2. Miként vonta be a pályázó a munkatársait a kezdeményezés kidolgozásába, kommunikációjába, valamint a kifejtett tevékenységben abban való aktív részvételbe?
    3. Bevonta-e és milyen módon a pályázó az üzleti partnereit a kezdeményezésben való részvételbe?
  4. A társadalmi kezdeményezés eszköztára.
    1. Milyen eszközök révén fejtette ki hatását a társadalmi kezdeményezés?
    2. Használt-e újszerű, ötletes eszközöket és/vagy megközelítéseket a pályázó a minél nagyobb hatás elérése érdekében? Miket és hogyan?
  5. A társadalmi kezdeményezéssel kapcsolatos „ügyfélélmény” (UX).
    1. Mennyire volt könnyű pályázni / jelentkezni? (ha pályázaton alapult) Mutassa be a pályázás / jelentkezés módját és útját, valamint csatolja a szükséges dokumentáció mintáit.
    2. Milyen feltételei és feladatai voltak a kezdeményezésben való részvételnek a közvetlenül támogatott szervezet(ek)nek, célcsoport(ok)nak? Mennyire volt gördülékeny, bürokrácia-mentes, egyértelmű és érthető? Csatolja a részvétel folyamatát, feltételeit és feladatait ismertető leírásokat és dokumentációt.
    3. Amennyiben közvetett résztvevők is voltak (pl. általános lakosság megszólítása a kezdeményezés támogatására, donációra, stb.), mennyire egyértelmű és könnyű volt számukra a részvétel, a donáció, stb.? Mutassa be a közvetetti részvétel folyamatát és ügyfélélményét.
  6. Társadalmi érzékenyítés módja, célcsoportja, eszközei.
    1. Párosult-e a kezdeményezés társadalmi érzékenyítéssel? Ha igen, mely célcsoportok felé irányult és milyen eszközökkel?
    2. Mérte-e a pályázó a társadalmi érzékenyítés hatásosságát? Ha igen, mutassa be az eredményeket.
  7. A kezdeményezés költségvetése
    1. A kezdeményezés költségvetésének részletes bemutatása számokkal
    2. Annak ismertetése, hogy a költségvetés mekkora hányadát fedezte a pályázó saját forrásból, és mekkorát külső forrásokból és adományokból
    3. Annak ismertetése, hogy a kezdeményezésre fordított saját forrás mekkora részét teszi ki a pályázó egész éves CSR büdzséjének

Idén a következő anyagok bemutatását kérjük minden pályázótól:

  • pályázatonként egy maximum 1 perces videót, ami bemutatja a programot,
  • a pályázatokhoz egy legfeljebb 1000 karakteres leírást is kérünk,
  • és egy legfeljebb 10 diából álló prezentációt

  • Kulcsár Viktória

    ügyvezető

    Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

    Színháztörténész, kulturális menedzser. A Magyar Kultúra Napján született, talán ennek is köszönhető, hogy lassan két évtizede a művészet szolgálatába állt. Az összefogás, közös platform és hatékonyabb együttműködés jegyében hívta életre 2010-ben a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesületet, amely ernyőszervezetként azóta is számos meghatározó színházi projekt és előadás háttér intézménye. Legnagyobb kulturális vállalkozásuk a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, amely most már kerek tíz éve egyedülálló művészeti bázisa a független színházi és egyéb társművészeti műhelyeknek, alkotásoknak, fesztiváloknak. Az egykori középiskola épülete a kortárs előadó-művészet egyik kiemelt centrumává vált, ami viszont változatlanul megmaradt az a tehetséggondozás, a fiatalos, energikus légkör, a közösség építés az értékteremtés. Három egymást követő évben (2022, 2023, 2024) bekerült a 10 legbefolyásosabb magyar nők közé a Forbes listájában.

  • Schranc Tünde

    Appy

    Közgazdászként és jogászként 8 évet dolgozott a versenyszférában, majd szakmát váltott. Az Appy-ban az alapítás óta vezeti a szervezetet. Gyerekeket segítő nonprofit szervezeteket támogatnak és fejlesztenek egy több elemből összetevődő modellben, közben pedig azért is dolgoznak, hogy az ez által végzett munka presztízse, ismertsége növekedjen.

  • Almássy Monika

    alapító

    Kórházsuli

    Monika pedagógusként végzett. Érdeklődése hamar a legkiszolgáltatottabb csoport, a beteg gyerekek felé fordult, ezért két évtizeden át kórházpedagógusként dolgozott a Heim Pál Gyermekkórház Onkológiai Osztályán. A kórházi munkája során megtapasztalt rendszerszintű hiányosságok megoldását keresve 2014-ben két társával megalapította a KórházSulit. A tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek iskolába való visszailleszkedésének támogatásán túl kiemelt célja a szabályozott, társadalmi szintű megoldások előmozdítása. Ezen tevékenységéért 2022-ben Ashoka taggá választották. Több egyetemen óraadó tanár, társszerzője a Pszichopedagógia című kötetnek, bizottsági tagja az Európai Kórházpedagógus Szövetségnek.

A kategóriában minden pályázó egy nevezést adhat le.

A verseny során a kategóriában az első három helyezettet díjazzuk.

A pályázatokat 2024. november 15. éjfélig várjuk a www.evbankja.hu honlapon.

info@evbankja.hu