A kategóriára az MNB által engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek és személyek jelentkezését várjuk.

Olyan eredeti ötleten alapuló és megvalósult programok bemutatását várjuk, amellyel a pályázó 2023-ban a magyar társadalom szerves és támogató részesévé vált. A hatékonyság mellett figyelembe vette az általa választott téma sajátosságait, nehézségeit, problémáit, és ezekre hosszútávon is hatással tud lenni kezdeményezésével. A társadalmi ügy témáját illetően a kiírás nem tartalmaz kikötést, így bármely társadalmi téma és ügy kapcsán nyújtható be pályázat. Kikötés azonban, hogy átfogó társadalmi felelősségvállalási stratégia helyett olyan kezdeményezéssel, kampánnyal, akcióval lehet pályázni, amely egy konkrét társadalmi téma vagy ügy megszólítása céljából valósult meg magyarországi célközönséggel és Magyarországon kifejtett hatással.

  1. A kezdeményezés társadalmi hatása - a díj odaítélésének legfontosabb szempontja.
    Az alábbi rész-szempontok kiemelten fontosak, így a pályázat benyújtója mindenképp térjen ki rájuk pályázati anyagában:
    1. Hogyan javult a kezdeményezés célcsoportjának élete a kezdeményezés hatására? 
    2. Elért-e a kezdeményezés életminőségbeli változást a célcsoportnál, vagy elindította-e az ahhoz vezető utat? Ha igen, miként?
    3. Hozott-e a kezdeményezés attitűd változást a célcsoportnál, és ha igen, milyet és milyen módon?
    4. Kapcsolódnak-e teljesítmény indikátorok és mérőszámok a kezdeményezéshez? Ha igen, melyek, és azok milyen értéket értek el?A kezdeményezés társadalmi hatása – a díj odaítélésének legfontosabb szempontja. Az alábbi rész-szempontok kiemelten fontosak, így a pályázat benyújtója mindenképp térjen ki rájuk pályázati anyagában:
      Tudja-e bármilyen egyéb módon mérni a kezdeményezés hatását, és ha igen, részletesen mutassa be.
    5. Be tudja-e mutatni a kezdeményezés költségeinek struktúráját, megnevezve a fő költség elemeket, és ismerve ezen költség elemek abszolút értékeit és/vagy egymáshoz viszonyított arányát? Be tudja-e mutatni, hány egységnyi (forintnyi) befektetés hány egységnyi hatáshoz járult hozzá?
    6. Történt-e előzetes igény felmérés, és ha igen, annak mik voltak az eredményei? Hogyan építkezett a kezdeményezés stratégiája ezekből az eredményekből?
  2. A kezdeményezés beillesztése a cég társadalmi felelősségvállalási politikájába, üzleti stratégiájába, fő tevékenységébe és értékeibe.
    Az alábbi tényezők különösen fontosak:
    1. Hosszútávúság – a díj odaítélésekor előnyt élveznek azok a kezdeményezések, amelyek nem csak egyszeri alkalommal, impulzus-szerűen szólítanak meg egy társadalmi témát, hanem hosszú távon képesek pozitívan befolyásolni a célcsoport életkörülményeit.
    2. Fenntarthatóság – előnyt élveznek továbbá azok a kezdeményezések, amelyek hatása tartós, pozitív változást képes kifejteni azokkal szemben, amik nem járulnak hozzá az alapul fekvő társadalmi probléma leküzdéséhez és csak a „tünetet” kezelik, de a „betegséget” nem. Emellett fontos, hogy a cég szempontjából, valamint az erőforrások felhasználása szempontjából is fenntartható legyen a kezdeményezés.
    3. A pályázó mutassa be, mik a jövőbeni tervek, a következő lépések, és hogyan viszi tovább a kezdeményezést vagy a társadalmi probléma kezelését.
  3. Belső és külső stakeholderek (munkatársak, partnerek, ügyfelek, szakemberek) bemutatása, bevonásának módja.
    1. Bevont-e pályázó olyan civil szervezetet vagy egyéb szakmai szervezetet vagy szakembert, aki ismeri és foglalkozik a célcsoporttal és/vagy a társadalmi problémával? Ha igen, kiket és milyen módon?
    2. Miként vonta be a pályázó a munkatársait a kezdeményezés kidolgozásába, kommunikációjába, valamint a kifejtett tevékenységben abban való aktív részvételbe?
    3. Bevonta-e és milyen módon a pályázó az üzleti partnereit a kezdeményezésben való részvételbe?
  4. A társadalmi kezdeményezés eszköztára.
    1. Milyen eszközök révén fejtette ki hatását a társadalmi kezdeményezés?
    2. Használt-e újszerű, ötletes eszközöket és/vagy megközelítéseket a pályázó a minél nagyobb hatás elérése érdekében? Miket és hogyan?
  5. A társadalmi kezdeményezéssel kapcsolatos „ügyfélélmény” (UX).
    1. Mennyire volt könnyű pályázni / jelentkezni? (ha pályázaton alapult) Mutassa be a pályázás / jelentkezés módját és útját, valamint csatolja a szükséges dokumentáció mintáit.
    2. Milyen feltételei és feladatai voltak a kezdeményezésben való részvételnek a közvetlenül támogatott szervezet(ek)nek, célcsoport(ok)nak? Mennyire volt gördülékeny, bürokrácia-mentes, egyértelmű és érthető? Csatolja a részvétel folyamatát, feltételeit és feladatait ismertető leírásokat és dokumentációt.
    3. Amennyiben közvetett résztvevők is voltak (pl. általános lakosság megszólítása a kezdeményezés támogatására, donációra, stb.), mennyire egyértelmű és könnyű volt számukra a részvétel, a donáció, stb.? Mutassa be a közvetetti részvétel folyamatát és ügyfélélményét.
  6. Társadalmi érzékenyítés módja, célcsoportja, eszközei.
    1. Párosult-e a kezdeményezés társadalmi érzékenyítéssel? Ha igen, mely célcsoportok felé irányult és milyen eszközökkel?
    2. Mérte-e a pályázó a társadalmi érzékenyítés hatásosságát? Ha igen, mutassa be az eredményeket.
  7. A kezdeményezés költségvetése
    1. A kezdeményezés költségvetésének részletes bemutatása számokkal
    2. Annak ismertetése, hogy a költségvetés mekkora hányadát fedezte a pályázó saját forrásból, és mekkorát külső forrásokból és adományokból
    3. Annak ismertetése, hogy a kezdeményezésre fordított saját forrás mekkora részét teszi ki a pályázó egész éves CSR büdzséjének

PPT formátumú pályázatot várunk, amely a zsűri szempontrendszerében megadott valamennyi kritériumra reflektál (min. 1 slide/kritèrium). E mellett bármilyen további anyagot (kimutatások, kreatív anyagok, stb.) szívesen fogadunk.

  • Schranc Tünde

    társalapító, vezető

    Appy

    Közgazdászként és jogászként 8 évet dolgozott a versenyszférában, majd szakmát váltott. Az Appy-ban az alapítás óta vezeti a szervezetet. Gyerekeket segítő nonprofit szervezeteket támogatnak és fejlesztenek egy több elemből összetevődő modellben, közben pedig azért is dolgoznak, hogy az ez által végzett munka presztízse, ismertsége növekedjen.

  • Almássy Monika

    társalapító, vezető

    KórházSuli

    Pedagógusként végzett. Érdeklődése hamar a legkiszolgáltatottabb csoport, a beteg gyerekek felé fordult, ezért két évtizeden át kórházpedagógusként dolgozott a Heim Pál Gyermekkórház Onkológiai Osztályán.
    A kórházi munkája során megtapasztalt rendszerszintű hiányosságok megoldását keresve 2014-ben két társával megalapította a KórházSulit. A tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek iskolába való visszailleszkedésének támogatásán túl kiemelt célja a szabályozott, társadalmi szintű megoldások előmozdítása. Több egyetemen óraadó tanár, társszerzője a Pszichopedagógia című kötetnek, bizottsági tagja az Európai Kórházpedagógus Szövetségnek.
    2022-ben Ashoka taggá választották.

  • Rozgonyi-Kulcsár Viktória

    ügyvezető elnök

    Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

    Színháztörténész, kulturális menedzser. A Magyar Kultúra Napján született, talán ennek is köszönhető, hogy lassan két évtizede a művészet szolgálatába állt. Az összefogás, közös platform és hatékonyabb együttműködés jegyében hívta életre 2010-ben a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesületet, amely ernyőszervezetként azóta is számos meghatározó színházi projekt és előadás háttér intézménye. Legnagyobb kulturális vállalkozásuk a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, amely most már kerek tíz éve egyedülálló művészeti bázisa a független színházi és egyéb társművészeti műhelyeknek, alkotásoknak, fesztiváloknak. Az egykori középiskola épülete a kortárs előadó-művészet egyik kiemelt centrumává vált, ami viszont változatlanul megmaradt az a tehetséggondozás, a fiatalos, energikus légkör, a közösség építés az értékteremtés.

A kategóriában minden pályázó egy nevezést adhat le.

A verseny során a kategóriában az első három helyezettet díjazzuk.

A pályázatokat 2023. november 15-ig várjuk a www.evbankja.hu honlapon.

info@evbankja.hu